Sunday, November 7, 2010

Spaceorchid invasion

I was in an orchid exhibition in the weekend. After watching my pictures a little story come to my mind. :)

Tha spaceorchids were already on their way into the battle. Stars were bluring behind while they were travelling at hyperspace speed.

The war just started when they jumped out from hyperspace. The purple and red patterned spaceorchids were eternal enemys, this is the matter of surviving. The purples were fighting hard, but only a small group remained against the huge army, they protected eachothers back to survive, but that was all not enough.

The nightmare become true: invasion. The lights of the landing ships blinded everybody, only the silhouette of the deadly enemy was visible sometimes.

The evil aliens attacked under favour of the night, and to become more frightening... they enlighted their big jaws.

In the meanwhile the smasmed army's generals joined the council to put thier heads together in these hard times... to make the big decision...

Soon the commander of the invading army arrived: Dark Phalaenopsis. There is legend, he odered to put him into poison to become more evil... His green chest and armor was covered with blood of the fallen defenders. His dark cruel eyes were chilling from the burning enemy ships around.

But... the one only thing happened he was afraid of, which about everyone heard only legends... the council went to the ancient schaman to summon their secret weapon. It was hidden thousand of years ago, because they decided to use it only in danger.

Noone dared to beleive... it's really happened... the ancient samuraiflower army arrived in thier big trousers.

Also their ethernal sidekicks the fightingfishflowers also showed up. Each movement of theirs is deadly. People say that they have so much war desperation... they can swim up to the space to chase their enemies.

How it is used to be... someone bites the dust... :)

A hétvégén voltam az orchidea kiállításon, és a képeket végignézve összeállt a fejemben egy kis mese. :)

Az űrorchideák már úton voltak a csatába, a távolban megannyi csillag elmosódva tűnt tova: hiperűrsebességgel utaztak.

Miután kiléptek a hipertérből, el is kezdődött a csata. A lila és bordó mintás űrorchideák örök ellenségek, itt a túlélés a tét. A lilák vállvetve küzdöttek, de csak egy maroknyi csapat maradt a túlerővel szemben, egymás hátát védve harcoltak a túlélésért, de mindez kevés volt.

Bekövetkezett a rémálom: invázió. Az alászálló hajók hajtóműveinek fénye mindenkit elvakított, s csak az aláereszkedő veszedelem sziluettje volt kivehető néha.

A gonosz alienek az éjszaka leple alatt támadtak, s hogy még rémisztőbbek legyenek a sötétben, lámpákkal világították meg hatalmas állkapcsaikat.

Eközben a megsemmisült sereg vezérkara összehívta a tanácsot ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben... összedugták fejüket, hogy meghozzák a nagy döntést...

Megérkezett a rettegett sötét nagyúr az elnyomó seregek vezére: Dark Phalaenopsis. Az a legenda járja, hogy méregbe mártatta magát, hogy még alattomosabb lehessen. Zöld testét, hegyes páncélzatát beborította a kegyetlenül lemészárolt védők vére. Gonosz sötét szemei álnokul csillogtak az égő ellenséges hajók fényétől.

Azonban bekövetkezett amitől a legjobban tartott, amiről csak legendákat hallott midenki... a tanács felkereste az ősi sámánt, hogy megidézzék titkos fegyverük, amiről évezredekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy csak vész esetén használják.

Senki se merte elhinni, hogy tényleg megtörtént... megérkezett a bőgatyás ősszamurájvirágsereg.

S ezek örök segítői a harcoshalvirágok is megjelentek, minden mozdulatuk halálos. Azt beszélik olyan harci elszántság van bennük, hogy felúsztak az űrbe ellenségiek után.

Ahogy az általában lenni szokott, valaki a végén mindig fűbe harap... :)

0 comments:

Post a Comment