Sunday, January 27, 2013

Switzerland: Engelberg

Back to Engelberg again. :) (company skiweekend) Hiking instead of skiing, 2 of us... :)
Újra Engelbergben jártam. :) (céges síhétvége) Síelés helyett túrázás, ketten... :)
Csaba found a lake nearby: Bannalpsee, there are some tracks around. I also found a gpd track looked to be a bit shorter. So after a short trip with train and post-bus, we arrived to the cable-car, what we planned to use only down direction.:)
Csaba nézett ki a környéken egy tavat: Bannalpsee, vannak túrautak arafelé. Találtam egy gps tracket ami kicsit rövidebb volt. Kisebb vonatozás után a posta-busz elvitt minket a felvonóhoz, amit persze csak lefelé terveztünk használni. :)
We met some cows. :)
Találkoztunk néhány bocival is. :)
For a while despite of big snow (reaching my knees) we were progressing quite confident, we were quite in the time what was written on signs.
Egy darabig a térdig érő hó ellenére magabiztosak voltunk, a táblán kiírtaknak megfelelő iramban haladtunk.
At a point we went off the tourist track and followed the path of a skier. I said who is this crazy guy who ski in these places, Csaba just said who is that stupid who climb up in his path in boots?:D Well, yea that was the time of big laughing... :)
Egy ponton letértünk a túrista útról és egy sielő nyomában mentünk tovább. Mondtam is, hogy ki az az őrült aki ilyen helyeken lesíel, mire Csaba csak annyit mondott, hogy és ki az a hülye aki a nyomában bakancsban felmászik?:D Nah jah, jó nagyot röhögtünk... :)

A bit later the situation started to become futureless... by the gps we were mostly in the same spot for almost 2 hours, the lake was hopelessly far away. As later we figured out, in 1km we climbed almost 400 meters height, sometimes in a snow reaching to my hip, sometimes going on both hands and legs... Once we had to sweep the snow in front of us, so we could raise our legs so high so we could put them into the snow again. In this steep hiking we kinda ran out power...
Kicsit később kezdett kilátástalannak tűnni a helyzet... kb. 2 órája nagyjából egy helyben voltunk a gps szerint, a tó pedig reménytelenül messze volt. Mint később kiderült 1 km alatt kb 400 méter szintet másztunk, az olykor derékig érő hóban, volt hogy négykézláb... Egyszer neki kellett állni kézzel odébbsöpörni a havat, hogy egyáltalán olyan magasra tudjuk emelni a lábunk, hogy újra bele tudjunk lépni a hóba. Ebben az emelkedőben mondhatni totál kimerültünk...
This time we started to becomre trully afraid that we gonna spend the night there... although the terrain was not so steep anymore, we couldn't really go faster, because sometimes we fall into the snow till hip, or even once Csaba fall so deep only his head was out... :) I had to grab his arm, he grabbed my legs and with some crazy leg movement (the snow was like 3 meters deep there) we could finally get him out.

What was really disturbing we didn't see the cable of the cable-car, I started to be a bit desperate. We were hiking up in deep snow for 5 hours that time... I was hoping to see the cables after each corner badly, but only after many occasion popped up. It was like there is a cable-car, and people!!!!!!!!!!!!! We are saved!!!! :) I was happy to stand on my legs... :)

Finally we didn't made it to the lake, by the way what would took the biscuit if we could went there: the cable car by the lake was not operating... :)

So... we came from down there, small houses...
Ekkora kezdtünk el félni attól, hogy ha ilyen tempóban haladunk itt fogunk éjszakázni... A terep már nem volt annyira meredek, de sokszor derékig beszakadtunk a hóba, Csaba egyszer egész nyakig is, fogtam a karját, ő meg kapaszkodott a lábamba , kalimpált össze vissza (volt vagy 3 méter hó ott), nagy nehezen sikerült kikecmeregnie... :)

Ami nagyon zavaró volt, hogy sehol sem láttuk a felvonó kábeleit, én már kezdtem elkeseredni. Öt órája tapostuk a havat felfelé... Minden egyes kiszögellés után nagy reménykedve vártam, hogy megpillantjuk a köteleket, de csak sokadikra bukkant ki valami. Ott egy sílift, meg emberek!!!!!!!!!!! Megmenekültünk!!!!! :) Örültem, hogy meg bírok állni a lábamon... :)

A tóhoz végülis nem mentünk már el, a slusszpoén egyébként az lett volna, ha elvánszorgunk, mert a tó melletti felvonó nem üzemelt... :)

Nah, onnan lentről a kis házaktól jöttünk...
The mountain just continues further... but not today :)
A hegy meg így folytatódik tovább... de nem ma :)
Total:

6 hours, 6 km, 900 meters elevation, so deep snow it was reaching to my knees or hip, without snowshoes, in boots.

Never again without snowshoes... :) Yea, however that steep was probably too much for a snowshoe... :)
Összeségében:

6 óra, 6 km, 900 méter szint térdig, derékig érő hóban, hótalp nélkül, bakancsban.

Soha többet hótalp nélkül... :) Mondjuk mas kérdés, hogy hótalppal ilyen meredeken lehet fel se lehet menni... :)

0 comments:

Post a Comment